Hazánk legnagyobb ragadozó madara a rétisas. Legfőképp vizes élőhelyek közelében telepszik meg, ahol fészekrakásra alkalmas fasorok, öregebb erdők megtalálhatók. Elsősorban síkvidéki, részben domb és hegyvidéki területek erdőállományaiban bukkanhatunk rá.

Az öreg rétisas könnyen felismerhető méreteiről. Ék alakú farka fehér, hatalmas csőre sárga színű, tollazata világosbarna, míg a fiatal példányok tollazata sokkal sötétebb, farkuk, csőrük sötét színű. Öt-hat éves korukban válnak ivaréretté, ekkorra alakul ki öregkori tollazatuk is.

Étlapjukon halak, hüllők, kisebb emlősök, madarak szerepelnek. Utóbbiak között a tőkés réce, szárcsa a leggyakoribb. A hideg teleken gyakran választja a döghúst, a vadterületeken hátrahagyott zsigereket előszeretettel választja táplálékául.

A fészek felújítását decemberben megkezdik, új fészek készítése esetén novemberben is neki láthatnak az építésnek. A fák koronájában található fészek akár három méter magasságot is elérheti, a fészek átmérője a 2 métert is, a legnagyobb madárfészkek egyike a világon a rétisasé. A fészekalj 1-3 tojásból áll. Március végén, április elején kelnek ki a fiókák. A fészket állandóan őrzik a szülők.

Tudta?

A rétisas fiókák viselkedésére a káinizmus jellemző, ekkor a fészekaljban élő madárfiókák az életük első heteiben egymás ellen fordulnak, és az erősebb fióka elpusztítja a gyengébb fiókát.